Micsoda idők ezek, barátaim! Ma legalább hétfő van, remélem, most már befejezik ezt az egészet, tele van már az uszonyom mindennel.
Néha arra vágyom, bárcsak egy fjordba születtem volna, nem a Dunába…
Nem, nem, előbb egy kis koffeines hínárt, köszönöm, addig meséljetek ti, mi hír errefelé! Megint találtak egy bombát a Lágymányosinál? Rá se ránts, addig örülj, amíg nem dobálnak újabbakat. S hogy micsoda? Az aranyhal és a tőkehal megshortolta az óceánt? Ezt csak azért mondjátok, mert nem vettetek időben részvényeket! Egyébként meg szép összeesküvés-elmélet, de én csak abban hiszek, amit magam is látok. És azért errefelé az sem kevés.
Volt itt már minden ebben a vén folyóban, letépett ruszki címer, a pikóhal dührohamai, az Ikra Mozgalom,
és ami kell, de azt hiszem, ez a bolond két hét is magasra tette a mércét.
Először is volt az a dübörgés az Erzsébet hídon, meg aztán a többin. Na most tudjátok, halszemoptikával nem sokmindent lehet látni a hídlábtól, de ahogy felkukucskáltam, egy szivárványos zászlóban szaladgáló dinoszauruszt láttam! Meg feladványt, hogy milyen a „pronoun”-ja egy-egy hídnak. Azt hittem, megint egy brit legénybúcsús csoport szórakozik több, mint bőséges alapozás után, még meg is örültem, ilyenkor kerül ez meg az a vízbe, tudjátok, hogy megy ez, de aztán láttam, hogy valamivel azért többen vannak, zászlók, transzparensek, üvöltözés, na, mondom, ez egy tüntetés, akkor hagyjuk.
Tényleg, emlékeztek a Szabó Bálintra, vagy hogyhívjákra, aki a vízben akarta megcsinálni a zenei karrierjét,
és úgy húzták ki a rendőrök a folyóból a trombitájával együtt? Mintha nem lenne elég bajunk a mikroműanyagokkal meg a szennyvízzel, kell még egy kis ricsaj meg arcfesték, meg egy Duna Párt. Még jó, hogy a víz nem politika, képzeljétek már el, hogy valaki közölné, milyen jó, hogy most elterelnek öt köbkilométert a Dunából, mert így kevesebb jut nekünk, mert akkor majd rá szavazunk, hátha ő visszaengedi. És az ilyeneket nem elzavarnák a fenébe, hanem még meg is ünnepelnék, ha befagyna a víz, tán meg is koronáznák, nonszensz…
Jaj, persze, tudom, most mondod, ez is a kontextusából van kiragadva,
meg a kagylók is sírva gyöngyöt termelnek örömükben, amikor barátunk megszólal, hagyjuk is. Ha már összeesküvés-elméletek, inkább mesélj arról, mi lett azzal az ürgebőrbe varrt hamis Magyar Péter-aláírással, amiről a múltkor meséltél? Tudod, amiről azt mondtad, hogy maga Gulyás Gergely úszott vele Brüsszel irányába, jugoszláv békaemberként, hogy odabiggyessze arra az ukrajnás-fegyveres EP-dokumentumra. Ja, hogy kiderült, hogy egy hód volt? Hát, barátom, inkább nem mondok semmit, tudom,
attól még, hogy nem igaz, attól még igaz, rendben.
Ilyen csalikat mondjuk még kishal koromban sem kaptam volna be.
S hogy aztán mi volt még? Na, hát igen, most jön csak a java. Evickéltem szépen tovább, bevallom, egy kicsit azért már tépázott uszonnyal, inkább a meder alján, mert elegem volt már a meglepetésekből meg a politikusokból. Merengek, csipegetem a hínárt, erre, hallod, mivel akadt össze a farokúszóm a kavicsok között, na mivel? Egy lopott, vízbe dobott mobiltelefonnal…